Végtelen hosszúnak tűnő szünet után újra versenyautóba ültünk... A 2008-as pécsi futamon volt utoljára alkalmunk erre, és a 2009-es év úgy elröpppent, hogy szinte észre sem vettük. November végén gondoltunk először arra, hogy hiányzik a motorhang, és kéne kicsit kocsizni.
Csakhogy az autóhoz tulajdonképpen hozzá sem nyúltunk egész évben. Annyi történt vele, hogy januárban levettem a váltót, felújíttattuk, és a kocsi megkapta az elektromos szervokormányt. Semmi több. A matricákat sem szedtük le, sőt, le sem mostuk. Csak az itt is említett kiállítás előtt kapott kis gőzborotvát. Szóval gatyába kellett rázni az év végi verseny előtt, persze minimál költségvetéssel :)
A két ülést és a két biztonsági övet eladtam a nyáron, így ezeket is pótolni kellett valahogy. Bal első ülést és két övet kaptam kölcsön
Bánkúti Jr. Gábor soxoros magyar ralikrossz versenyzőtől, a jobb első ülést pedig
Váradi "Mercis" Gyuri ajánlotta fel használatra, ahogy Szözsi sisakját is, mivel a sisakokat is eladtuk már, és csak egy újat sikerült eddig venni.
Az autón három hétvégét dolgoztam mire olyan állapotba került, hogy lehetett vele menni. Visszaszereltük a váltót, kapott új főfékhengert - hosszabb állás után ezt valamiért mindig cserélni kell, most legalább a harmadik van már fent - , beszereltük az üléseket, és kicseréltem a hátsó hardy-t is egy kevésbé szakadtra... valamint lecseréltem a vizet fagyállóra... erről nem szeretnék beszélni... Szóval úgy nézett ki olyan lesz, mint utoljára Pécsen volt. Bár a kuplung elég ramatyul nézett ki, azzal most nem foglalkoztam.
Feladtuk a nevezést, és a
Traki-Fruzsi,
Szecsődi András-Kaspersievic Tamás párosokkal együtt három
totalhitel.hu feliratos kocsi indult a versenyen... Nagy a cégünk :)
A karácsonyi ünnepi hétvége utáni hétfőn komoly felkészüléssel megírtuk az itinert, és vártuk a keddi rajtot. Az előző napi gyönyörű napsütés után éjszaka igazi fagy jött, de azért később felkelt a nap is. Ezt már a kora reggeli szervizparkba haladás közben éreztem, ugyanis nem láttam semmit, a fagyos üvegen át - hiába spricceltem a fagyálló mosó-lét, elvékonyodva az is az üvegre fagyott, a fűtés pedig még nem állt készen, hogy meleget fújjon. A rajt előtti percekben volt egy kis bizonytalanság, mivel Szözsi sisakja nem érkezett még meg, de aztán az első etapon megkaptuk. Így már semmi sem hiányzott... Az első gyorsa rajtja előtt közel 20 perces csúszás sem, de végül is ez csak jót tett, hiszen ennyivel is tovább tudott olvadni a pálya.
Amire szükség is volt, mert már a második kanyarban beszartam, úgy megcsúsztunk. Nem számítottam rá, el voltam foglalva azzal, hogy szinte semmit sem látok az útból annyira a szemembe süt a nap. Aztán ez az élmény maradt végig. Az árnyékos részeken, a fagyos úton óvatoskodtam, a napos részeken a totál szembe sütő nap miatt óvatoskodtam. Mélyen ülünk, napellenző csak a sisakon levő van, de az sem segít, ha pont szembe kapjuk a fényt... nem tudtam annyira lebólintani, hogy árnyékoljon, mert akkor meg már tényleg csak a lábaimat láttam, nem az utat. De mentünk, ahogy tudtunk...
Egészen a második gyors végéig, ahol öt méterre a cél-fotocella előtt, a Hungaroring célegyenesében, az utolsó lassító előtti visszaváltáskor szétrobbant a kuplung. Vagyis ott a környéken valami. Legurultunk, letoltuk a szervizparkba - ez szerencsére a Ring parkolójában volt, így nem tartott sokáig -, ahol megállapítottuk, hogy vége. Széttört a kuplungház, a váltóház, és belül ki tudja még mi...
Az időbe még elvileg beleférne egy komplett váltó-kuplung csere, de nem kezdtünk bele, mert a sok munka közben további problémák is előadhatnak, így kiderülne, hogy felesleges az erőfeszítés. Egy rendes bajnoki futamon megérné, de itt és most nem. A szerelő srácok így nyugodtan tudnak foglalkozni a másik két (három) autóval akikkel közösen szervizeltünk...
Folyt. Köv. jövőre... vagyis már idén... remélem :)
