Versenybeszámolók

Elkészült az idei öltözet. Kábe így fogunk kinézni egy darabig :)

VIDEÓK

Mentünk minden körülmények közt. Esőben, szárazon, sötétben, világosban...

Szerelős sztorik

Elkészült - szinte az utolsó pillanatban - az új első futóművünk. A korábbi Bilstein lengéscsillapítók még az eredeti torziós rugós futóműhöz készültek jó pár éve.

2012. szeptember 19.

Nemzeti színű gyújtókábel

Ennél az alkatrésznél kicsit elakadtunk. Az van, hogy a 3.0 12V motornak brutális gyertyapipája van, 14 cm hosszú. És az hagyján, de amik eddig voltak a motoron azok eléggé el vannak már öregedve, a gumi gyűrűk bakelit keménységűre keményedtek. Meg hát az osztófej híjján a kábel másik végén levő csatlakozó sem stimmelt. Szóval mindenképp újakra volt szükség.



A feladat adott. Hat darab kábel, nem a gyári hosszúságúak, mivel nem az osztófejre kell csatlakozniuk. Ráadásul az egyik végén az eredeti (de mindenképp új) gyertyapipákkal, a kábelek másik végeire pedig Volkswagen csatlakozókra (90 fokosra) van szükség, mivel a gyújtótrafók VW típusból származnak. Ezt se volt egyszerű megtalálni, mert az elvárás is is speciális. A motorvezérlő elektronikában nincsen jel erősítő. Leginkább biztonsági okokból. A gyártó eleinte beépítette az elektronikába az erősítőt, de többször előfordult, hogy a trafó hibája kiütötte az erősítő IC-t, ami viszont tönkretette a motorvezérlő elektronika panelját... így aztán ez a rész kikerült a dobozból. Helyette tudtak volna adni külső erősítőt, de az viszont maximum 5 hengeres motort tud vezérelni, így ez sem volt jó. Olyan trafót, trafókat kellett tehát keresnünk ahol az erősítő a trafóba van építve. És ezt a VW gyártja így valamelyik kocsijába, ami viszont csak négy hengeres. Így aztán nekem két darab trafó van egymás mellé szerelve, és a hat henger meghajtása mellett van két üres hely :) elfér, nem kér benzint...

Tehát a kábelezésre visszatérve, vakartuk a fejünket rendesen. Szóba jött jó néhány esetleges megoldás. Veszünk gyári kábelt és a trafó felöli végén lecseréljük a csatlakozót. Vagy veszünk pipákat meg csatlakozókat, kábelt méterre és legyártjuk magunknak ami kell. De aztán egyik sem lett kivitelezhető olyan egyszerű okok miatt, hogy a gyári kábelköteg a hossza miatt nem adja ki a megfelelő méreteket, mivel ott a motoron levő osztófejig kell érniük, nálunk meg a tűzfalon levő trafókig. A másik megoldás pedig azért esett kútba, mivel égen-földön nem találtam, hol lehet gyertyapipát önmagában kapni.

És ebben a tanácstalan helyzetben jött a villámcsapás: a google kiadta a megfelelő címet: http://www.gyujtokabel.hu/. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a legegyszerűbb megoldás itt lesz a szomszédban, Szentendrén. Kugler Károly úr igazi gyújtókábel guru. Átolvastam a honlapját, és tudtam, hogy egy ma már ritkaságszámba menő, igazi szakértőre találtam. Azonnal fel is hívtam telefonon, és a kérésre a részleteket e-mailben egyeztettük... tehát még online csávó is... hihetetlen...

Megírtam neki, hogy milyen hosszú kábelekre, milyen csatlakozókkal lenne szükségem, és ezt a választ kaptam:
"Ezeket a típusokat én a gyárinak megfelelő gyertyapipákkal szerelem. A gyertyapipák 1,4 kOhm ellenállásúak, a kábel pedig a gyárival megegyezően 0 kOhmos rézvezetős szilikon kábel. A gyári kábelek elosztó-trafó felőli végére is tettek 1 kOhmos ellenállást tartalmazó csatlakozókat. A 8 mm-es piros színű kábelem ú.n. szénszálas kábel, ennek az ellenállása kb 14 kOhm méterenként, ezt nem javaslom. Van kisebb ellenállású kábelem is (kb 2 kOhm/m) de ide ezt a kábelt sem javaslom, mivel a kábel ellenállása hozzáadódik a gyertyapipa ellenállásához, így a kész 84 cm-es kábel ellenállása kb 3 Kohm lenne, a 44 cm-é pedig kb 2 kOhm. Én az 1,4 kOhm-os gyertyapipákat rézszálas szilikon kábellel és a VW csatlakozónak megfelelő 0 Kohmos trafócsatlakozókkal szerelném. Így minden kábel ellenállása 1,4 kOhm lenne a hossztól függetlenül. Ha gondolja akkor színes szilikon védőcsövekkel tudom szerelni a kábeleket. A védőcsövekkel a kábel átmérője kb 10 mm lesz, az átütési szilárdsága kb 45 - 50 kilovoltra nő. Jelenleg piros, fehér és zöld színekben van raktáron."

Hihetetlen... leesett az állam, eszembe sem jutott, hogy ilyen van... mármint ilyen szakértés. És ráadásul az egész cucc ára nagyjából a fele, mint amennyiért a gyári kábelszettett kaptam volna. Azonnal megrendeltem, másnap délelőttre el is készült, most pedig már a kocsiban is vannak :)

Új pipák (valahonnan angliából rendeli), nulla ellenállású szilikon kábelek, ráadásul nemzeti szinekben, és nulla ellenállású trafó csatlakozók. Hibátlan. Ez a feladat is kipipálva, kérem a következőt.

2012. szeptember 5.

Motorozunk

Most már vannak fotók is a motorról ahogyan méltóságteljesen ücsörög a helyén... a motortérben. Volt vele munka rendesen, de a java még hátra van. Mondtam is Tominak, hogy ha elkészült a munkával, és jár a motor, akkor életbiztosítást fogok kötni rá. Mármint Tomira. Mert azt a sok egyedi megoldást amivel összefaragta a modern motorvezérlő elektronikát ezzel a kőkorszaki motorral csak ő érti és látja át. Alsó-felső holtponti jeladók, map szenzor... meg még egy csomó minden. Azt sem tudom, miről beszélek.

A lényeg, hogy a motor végre a helyén van, most még kipufogót kell faragni hozzá, meg bekötni az ETUN elektronikát. Olajat már öntöttünk bele, ahogy a filmen is látszik :)

2012. szeptember 4.

Helyén az új motor!

Egyelőre nem megyek bele a részletekbe, csak annyit mondok, hogy volt (van) szívás rendesen... De a helyén az új motor! Mondjuk most még ki kell venni rögtön még egyszer, de majd később mesélek...

Utoljára Esztergomról

A téma lezárásaként megmutatom a belső kamera felvételeket. Alex élete második versenyén vett részt, no meg az itiner írásra sem sok hangsúlyt fektettünk, ezért néha kicsit ritmustalan a szövegezés.
Az első két filmen a fék nélküli két gyorsasági látható, a harmadikon film a negyedik gyorsaságit mutatja, ahol fék már volt, csak valahogy az üzemanyagellátás akadozott. No, meg a kamera is lemerült a gyorsasági közepén...


2012. szeptember 3.

Elmaradás pótlás

Azt hiszem, nem nagyon tudom befejezni a korábban megkezdett versenybeszámolót, mert már nem nagyon emlékszem a részletekre. Az a lényeg, hogy az első két gyorsaságin szinte fék nélkül haladtunk. A másodikon ráadásul túlcsúsztunk az egyik elágazásban, és visszatért egy régi rémálmom, amikor a váltó kidobálta a hátramenet fokozatát.

Ez a történet még 2008-ra húzódik vissza, amikor elkészült a jelenleg is használatos egyenesfogazású-kapcsolókörmös váltó. A kialakításnál a fogaskerekek szélességével a hátrameneti fokozat kárára dolgozott a gyártó, így akkor szinte a legelső adandó alkalommal (2008 Miskolc Rally) egy árokba csúszásból történő menekülés közben rögtön letördeltük a kapcsoló körmöket... amik túl vékonyak lettek. Az új fogaskerék, és a hozzá illő kisebb mértékű átalakítás annyi időt vett volna igénybe, hogy inkább a szezon végére hagytuk. Tehát az egész évet hátramenet nélkül teljesítettük. Ezen sokan mosolyogtak Komlón, amikor a fotósok és a nézők toltak vissza a prológ helyes vonalára. Valamint Pécsen is vicces volt, mikor hosszú percekig álltunk, és apránként tolatgattunk szintén a prológon.

De aztán elkészült az új, szélesebben kapcsolódó fogaskerék, és ez a probléma nem jelentkezett egészen mostanáig. Mert most ismét szinte azonnal kidobta a hátramenetet a váltó, és közbe recsegett rettentően. Ezután még kétszer próbáltam meg, de mindkét esetben csak a recsegés ismétlődött. Így megint csak a nézők toltak vissza, hogy rá tudjunk fordulni az útra. Miközben haladtunk tovább a gyorson, nekem a fék gond mellett már az is a fejemben keringett, hogy ismét szedhetjük szét a váltót.

A gyorsasági utáni szervizben a fiúk hamar megoldották a fékcső toldását, így ez a gond megoldódott. A váltó pedig csodák csodájára teljesen normálisan működött (és azóta is). Simán kapcsolható a hátramenet, nem dobálja ki, semmi recsegés... Az mondjuk látszik, hogy az olaj szinte forrhatott benne, mert az összes szuszogón szivárgott. Tehát itt az ideje a váltóolaj-hűtő beépítésének. De ez még azért odébb van...

A versenyen ezután már nem sok minden történt. A páros számú gyorsaságikon, nagyjából a pálya felétől szinte állandóan benzin ellátási bajok ropogtatták a motort, amit csak a hőség rovására tudunk írni, mert a páratlan számú gyorsokon, amik kicsit erdősebb, tehát hűvösebb pályán voltak, ott nem jelentkezett ez a baj. Befejezésként a legutolsó gyorsasági legvégén, a beíróban, ahova már csak begurulunk, és beírják az időnket a menetlevélre, szóval itt a menet legvégén, szétesett a gázrudazat, és alapjáraton kellett félre gurulni... Alfa Romeo, szoktam ilyenkor mondani, szeszélyes, ahogy kell :)

Így a duma végén megmutatok egy  külső felvételt is, amit a Premier stúdió készített

Megosztás

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More