Azt hiszem, nem nagyon tudom befejezni a korábban megkezdett versenybeszámolót, mert már nem nagyon emlékszem a részletekre. Az a lényeg, hogy az első két gyorsaságin szinte fék nélkül haladtunk. A másodikon ráadásul túlcsúsztunk az egyik elágazásban, és visszatért egy régi rémálmom, amikor a váltó kidobálta a hátramenet fokozatát.
Ez a történet még 2008-ra húzódik vissza, amikor elkészült a jelenleg is használatos egyenesfogazású-kapcsolókörmös váltó. A kialakításnál a fogaskerekek szélességével a hátrameneti fokozat kárára dolgozott a gyártó, így akkor szinte a legelső adandó alkalommal (2008 Miskolc Rally) egy árokba csúszásból történő menekülés közben rögtön letördeltük a kapcsoló körmöket... amik túl vékonyak lettek. Az új fogaskerék, és a hozzá illő kisebb mértékű átalakítás annyi időt vett volna igénybe, hogy inkább a szezon végére hagytuk. Tehát az egész évet hátramenet nélkül teljesítettük. Ezen sokan mosolyogtak Komlón, amikor a fotósok és a nézők toltak vissza a prológ helyes vonalára. Valamint Pécsen is vicces volt, mikor hosszú percekig álltunk, és apránként tolatgattunk szintén a prológon.
De aztán elkészült az új, szélesebben kapcsolódó fogaskerék, és ez a probléma nem jelentkezett egészen mostanáig. Mert most ismét szinte azonnal kidobta a hátramenetet a váltó, és közbe recsegett rettentően. Ezután még kétszer próbáltam meg, de mindkét esetben csak a recsegés ismétlődött. Így megint csak a nézők toltak vissza, hogy rá tudjunk fordulni az útra. Miközben haladtunk tovább a gyorson, nekem a fék gond mellett már az is a fejemben keringett, hogy ismét szedhetjük szét a váltót.
A gyorsasági utáni szervizben a fiúk hamar megoldották a fékcső toldását, így ez a gond megoldódott. A váltó pedig csodák csodájára teljesen normálisan működött (és azóta is). Simán kapcsolható a hátramenet, nem dobálja ki, semmi recsegés... Az mondjuk látszik, hogy az olaj szinte forrhatott benne, mert az összes szuszogón szivárgott. Tehát itt az ideje a váltóolaj-hűtő beépítésének. De ez még azért odébb van...
A versenyen ezután már nem sok minden történt. A páros számú gyorsaságikon, nagyjából a pálya felétől szinte állandóan benzin ellátási bajok ropogtatták a motort, amit csak a hőség rovására tudunk írni, mert a páratlan számú gyorsokon, amik kicsit erdősebb, tehát hűvösebb pályán voltak, ott nem jelentkezett ez a baj. Befejezésként a legutolsó gyorsasági legvégén, a beíróban, ahova már csak begurulunk, és beírják az időnket a menetlevélre, szóval itt a menet legvégén, szétesett a gázrudazat, és alapjáraton kellett félre gurulni... Alfa Romeo, szoktam ilyenkor mondani, szeszélyes, ahogy kell :)
Így a duma végén megmutatok egy külső felvételt is, amit a Premier stúdió készített
2012. szeptember 3.
Elmaradás pótlás
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése